[ Pobierz całość w formacie PDF ]
.Budaörsnél nem a rosszabb, hanem csak a rosz-szabbul vezetett ügy bukott et, amely  fiamár a kard élére bízta magát  elkövette azta jóvátehetetlen hibát, hogy nem élt a legá- 49lis hadviselés minden eszközével, olyanokkal is,amelyektQl az ellenfél a maga erkölcsi gyönge-ségének tudatában ugyancsak nem borzadtvissza.És a király-ügy összeomlását teljessétette annak a férfiúnak a politikai bukása, akilelkében egyedül érezte a történelmi erQkszárnycsattogását a restaurációban s akit mostvolt párthíve és barátja, Bethlen István gróf akülföldi nyilvánosság elQtt azzal vádolt meg,hogy  személyes indokokból sötét szerepet ját-szott a király visszatérésének drámájában.Amikor ez a nyílvesszQ a miniszterelnöktegzébQl kiröppent, akkor Andrássy mint lá-zadó már a börtön lakója volt.Pártjának elviés taktikai egységét a király tragédia széjjel-tépte s a megriadt nyáj nem merészelt komo-lyan fellépni vezére védelmében.És amikorvédtelen állapotában, ügyének szétdúlt romjaiközt tqnQdve, leszámolt azzal a gondolattal,hogy valaha is tényezQ lesz a magyar politiká-ban, érte személyében a támadás annak a fér-fiúnak a részérQl, aki az utolsó napokig egyúton haladt vele és reátámaszkodott gyötrelmesés keserves politikai bukdácsolásai közben.Egyébként nem ritka dolog, hogy éppen a gyön-geség és a védtelenség hívja ki némely embe-rekben a hatalom és a düh túlkapásait.A po-litikai harcmodornak olyan esete ez, amelycsak azért nem kelt a tárgyilagos szemlélQbentöbbet az élénk fejcsóválásnál, mert azóta azefctek és a példák olyan tömege, az analógiák 50olyan sorozata követte, amelyek Magyarorszá-got majdnem kiforgatták a nyugateurópai stí-lusban kormányzott államok körébQl.A királydráma közvetlen hatásaitól elte-kintve, úgyszólván egyszer és mindenkorra ki-zárta, hogy Andrássy és Bethlen a kölcsönösbizalom alapján együtt mqködhessenek.Beth-len István gróf jelentQsége nem elsQsorban ön-értékében van, hanem abban, hogy feltétlenülbirja az ideiglenes államfQ bizalmát s hogy amostani rendszernek kétségkívül legkiválóbbembere.Bethlen tehát körülbelül olyan hely-zetbe jutott Andrássy Gyulával szemben, mintTisza István.Rendelkezett a hatalom anyagibázisával, holott az erkölcsi és politikai fölényAndrássy részén volt.És ennek az egyetértés-nek összeomlása taszította Bethlent a munka-párti rendszer karjaiba, amely azután a fejlQ-dés erQit lassankint újból átutálta a szélsQbalraés a forradalomba.A magyar történelem való-ban kétségbeejtQ egyformasággal ismétli megönmagát.Valószínqleg más okok megfigyelésealapján mondotta ki reánk a szentenciát Vol-taire, amikor azt írta, hogy azok között a népekközött, amelyek a történelemben szemünk elQttelvonultak, egy sincs szerencsétlenebb a ma-gyarnál.A reakció és a forradalom erQinek egy-másból fejlQdése és egymást igazolása aláhúzzaés megerQsíti ennek a megállapításnak az igaz-ságát. 51Az Andrássyval es az Andrássy koncep-ciójával való szakítás Bethlen István grófotmenthetetlenül belesodorta a munkapárti ré-gime vörös malmába.Bethlen a forradalmaktanulságaiból azt a következtetést szqrte le,hogy Tisza István és a munkapárt uralkodásá-nak berendezéséhez kell visszatérni s a hatal-mat megint az emberek gyöngeségére kell ala-pítani.Ez a rendszer annyiban is hasonmása aréginek, hogy a kontraszelekciót erkölcsi ésszellemi téren talán még gyilkosabb sikerrelmqveli, mint a szabadelvq munkapárti ura-lom, amelyben egy Sennyey Pál, egy ApponyiAlbert, egy Grünwald Béla, egy Károlyi Sán-dor, egy Zichy Nándor, egy Beöthy Ákos, egySzilágyi DezsQ, egy Andrássy Gyula, egy UgronGábor, a partról voltak kénytelenek nézni, mi-képp úszik az árral néhány jelentéktelen, törtetQegyén sajkája a korrupció és az opportunizmusvad vizein.Egészséges szervezet felhasználjaés magábadolgozza a tehetséget, a beteg szer-vezet kiveti magából.A társadalomnak, mint aszerves lénynek az a törvénye, hogy a küzdelemválságos perceire új tagot, új szervet teremtmagának s elvetéli a fölös vagy alkalmatlanrészt, hogy az élet harmóniáját és az erQfeszí-tés maximumát elérhesse.Beteg társadalmakmagukban rothasztják vagy számkivetik ma-gukból azokat az elemeket, amelyeknek erkölcsimeghatározottsága képtelen eltqrni az ural- 52kodórendszer világrendjét.Csak romlott vérqtársadalmak engedhetik meg maguknak egyolyan erQ tékozlásának luxusát, mint AndrássyGyula.S csak süllyedt nemzet hajol meg bár-mely eredetq hatalom elQtt, mert már nincsannyi érzéke, hogy azt megvesse, s nincs annyiereje, hogy megbüntesse.Mint tíz-húsz esztendQvel ezelQtt, most isa szolgaiság és az alacsonyság a boldogulás fel-tétele s az önérzetes érdem nem számíthat elis-merésre.Minthogy a kontraszelekcióban a leg-magasabb mérték, a nemzet érdeke és méltó-sága kisorvadt a szellemekbQl  írja Grün-wald Béla egyik mqvében -, az emberek nemnagy eszméket, nem nagy tulajdonságokat kö-vetelnek már a közéletben, hanem a sikert bá-mulják s nagynak tartják már azt is, aki ahatalmat.élelmességgel, ravaszsággal, alacsony-sággal meg tudja szerezni és megtartani, s azígy szerzett hatalomhoz való ragaszkodásbanmutatott szívósságot a kiváló államférfiúi ké-pesség jelének tartják.Mennél mélyebbre süly-lyednek az emberek a közéletben, annál haza-fiasabb szólamokat hangoztatnak, melyekkelcselekvésük merQ ellentétben áll s amelyeketnémelyek a politikai gazság, mások tehetetlen-ségük és gyávaságuk eltakarására használnak.A közéletben a hazugság válik uralkodóvá.Sminél ügyesebben és szemérmetlenebbül hazu-dik valaki, minél több jelét adja erkölcsi torn-pultságának és elvtelenségének, annál használ- 53hatóbbnak tartják a hatalom céljaira.A jellem-telenségre jutalom van kitqzve s természetes,hogy az emberek versenyeznek érte.Grünwald Béla e kemény jellemzést a TiszaKálmán uralmának arculatáról festette.Pedigakkor minden nyugodtnak, rendbenlevQnek, de-rqsnek látszott.Az ország területi és politikaiegységét egy ötvenmilliós nagyhatalom szuro-nyai Qrizték s egy tapasztalt politikus kormá-nya igazgatta.A történelmi osztályok epikusnyugalommal feküdtek el e párturalom hatal-mas terebélyének hqs lombjai alá [ Pobierz caÅ‚ość w formacie PDF ]

  • zanotowane.pl
  • doc.pisz.pl
  • pdf.pisz.pl
  • igraszki.htw.pl